Jelentés: Az Ön böngészője nem engedélyezi a cookie fájlok használatát. A vásárláshoz mindenképpen szükség van erre a funkcióra. Módosítsa a böngésző beállításait!

Környezetvédelmi technológia

3 071 Ft 4 095 Ft

Szerzők: Halász János – Hannus István – Kiricsi Imre

Kiadás éve: 2012

ISBN 978 963 315 094 8

Súly: 712 g

Egyéb információk: 452 oldal, B/5, kartonált, fóliázott

TARTALOM

1. BEVEZETÉS

2. A KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNOLÓGIA ÁLTALÁNOS ELVEI

2.1. A fenntartható fejlődés fogalma

2.2. A káros környezeti hatások megelőzésének elve

2.3. Integrált környezetvédelem

2.4. Környezetvédelmi technológia napjainkban

2.5. Felhasznált és javasolt irodalom a 2. fejezethez

3. A KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNOLÓGIA MŰVELETTANI ALAPJAI

3.1. Hidrodinamikai műveletek

3.1.1. Fluidumok áramlása

3.2. heterogén diszperz rendszerek elválasztása

3.2.1. Ülepítés, ülepítő berendezések

3.2.2. Szűrés, szűrőberendezések

3.2.3. Flotálás

3.3. Szilárd-szilárd rendszerek (szemcsehalmazok) elválasztása

3.3.1. Méret szerinti elválasztás: sziták és rosták

3.3.2. Mágneses elválasztási eljárások

3.3.3. Elektrosztatikus elválasztási eljárások

3.4. A homogén szennyező komponensek elválasztását szolgáló műveletek

3.4.1. Desztillációs műveletek

3.4.2. Abszorpciós műveletek

3.4.3. Adszorpciós műveletek

3.4.4. Ioncsere műveletek

3.4.5. Extrakciós műveletek

3.4.6. Membráneljárások

3.5. Reagáltatási műveletek, kémiai reaktorok

3.5.1. A kémiai reaktorok általános jellemzése

3.5.2. A gyakorlatban használt reaktorok fő típusai

3.6. Felhasznált és javasolt irodalom a 3. fejezethez

4. ENERGIATERMELÉS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM

4.1. Energiahordozók, energiaformák

4.2. Az energiahordozók története

4.3. A Napra visszavezethető energiaforrások

4.3.1. A fosszilis energiahordozók szerepe

4.3.2. CO2 csökkentési lehetőségek

4.4. Napenergia hasznosítás

4.4.1. A napenergia közvetlen hasznosítása

4.4.2. A biomassza energetikai hasznosítása

4.5. A szélenergia hasznosítása

4.6. A vízenergia hasznosítása

4.6.1. Ár-apály vízerőművek

4.7. A nukleáris energia hasznosítása

4.7.1. Geotermikus energia

4.7.2. Atommagreakciók energiája

4.8. Magyarország energiahelyzetéről

4.9. Felhasznált és javasolt irodalom a 4. fejezethez

5. NYERSANYAGOK ÉS A KÖRNYEZET

5.1. Az atmoszféra nyersanyagai

5.2. A hidroszféra nyersanyagai

5.3. A litoszféra nyersanyagai

5.4. A bioszféra nyersanyagai

5.5. Magyarország nyersanyaghelyzete

5.6. Felhasznált és javasolt irodalom az 5. fejezethez

6. KÖRNYEZETBARÁT MOTOR-HAJTÓANYAGOK

6.1. A kőolaj

6.1.1. A kőolaj keletkezése

6.1.2. A kőolaj előfordulása

6.1.3. A kőolaj kutatása, bányászata

6.1.4. A kőolaj kémiai összetétele

6.2. A földgáz

6.3. Olajhomok, olajpala

6.4. Kőolaj-feldolgozás fizikai-kémiai módszerekkel

6.4.1. Kőolaj-feldolgozás atmoszférikus és vákuumdesztillációval

6.5. Belsőégésű motorok és hajtóanyagaik

6.5.1. Motorbenzinek

6.5.2. Petróleum, kerozin

6.5.3. Gázolaj (dízelolaj)

6.6. Petrolkémiai technológiák környezetbarát motorhajtóanyagok előállítására

6.6.1. A motorbenzinek mennyiségének és minőségének növelésére alkalmas technológiák

6.6.2. A földgáz (C1-C4 frakció) átalakítása motorhajtóanyagokká

6.6.3. Oxigéntartalmú benzin komponensek

6.6.4. Katalitikus kéntelenítés

6.7. Motorhajtóanyagok előállítása szénbázison

6.7.1. A Bergius-féle széncseppfolyósítás

6.7.2. Fischer–Tropsch szintézis

6.8. Motorhajtóanyagok előállítása biomassza alapon

6.8.1. Biobenzin (bioetanol) előállítása, alkalmazása

6.8.2. Növényi olajok hasznosítása motorhajtóanyag célokra

6.9. Hidrogén-energetika: előállítás, tárolás, felhasználás

6.9.1. Tüzelőanyag-cella

6.9.2. A hidrogén előállítása

6.9.3. A hidrogén tárolása

6.10. Felhasznált és javasolt irodalom a 6. fejezethez

7. A GÉPJÁRMŰVEK KÖRNYEZETSZENNYEZÉSÉNEK CSÖKKENTÉSE

7.1. A környezetszennyezés csökkentésének elsődleges lehetőségei

7.1.1. A gépjármű tömegének csökkentése

7.1.2. Az újrafelhasználható anyagok visszanyerése

7.1.3. Az üresjáratok megszüntetése

7.1.4. Az elektroautók

7.1.5. Hibrid hajtású gépjárművek

7.2. A gépjárművek emissziójának csökkentése katalizátorokkal

7.2.1. A benzinüzemű gépjárművek (Otto-motorok) által okozott emisszió csökkentése

7.3. A dízelüzemű gépjárművek emissziójának csökkentése

7.4. Felhasznált és javasolt irodalom a 7. fejezethez

8. A LEVEGŐSZENNYEZÉS ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK TECHNOLÓGIAI LEHETŐSÉGEI

8.1. A légszennyezés csökkentésének technológiai lehetőségei

8.1.1. Szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése aktív védelemmel

8.1.2. A gáztisztítás módszerei, passzív védelem

8.2. Porszennyezés, porleválasztás

8.2.1. Mechanikai porleválasztók

8.2.2. Porleválasztó ciklonok

8.2.3. Porszűrők

8.2.4. Elektrosztatikus porleválasztók

8.2.5. Nedves porleválasztók

8.3. A levegő kénmentesítésének technológiai megoldásai

8.3.1. Kén-dioxid kibocsátás csökkentése tűztéri folyamatokkal

8.3.2. Tüzelés utáni kén-dioxid eltávolítás füstgázokból

8.4. Nitrogén-oxidok eltávolítása: DENOX-eljárások

8.4.1. A nitrogén-oxidok forrásai

8.4.2. A nitrogén-oxidok károsító hatásai

8.4.3. Az NOx emisszió csökkentését szolgáló eljárások

8.4.4. NOx csökkentés kémiai (redukciós) módszerekkel

8.5. Illékony szerves vegyületek (VOC) légszennyezése

8.5.1. Klórtartalmú vegyületek (VOC) légszennyezése

8.6. A VOC szennyezések ártalmatlanítása

8.6.1. VOC-szennyezés kinyerése kondenzációval

8.6.2. VOC-szennyezés kinyerése adszorpcióval

8.6.3. VOC-szennyezés kinyerése abszorpcióval

8.6.4. VOC-szennyezés kinyerése membráneljárással

8.6.5. VOC-szennyezés ártalmatlanítása kémiai eljárásokkal

8.7. Szagok, szag- és bűzcsökkentés

8.8. Felhasznált és ajánlott irodalom a 8. fejezethez

9. IVÓVÍZ: FORRÁSOK, ELŐÁLLÍTÁS

9.1. A vizek minőségi jellemzői

9.1.1. A vízben előforduló idegen anyagok, vízszennyezések

9.1.2. A vizek fizikai jellemzése

9.1.3. A vizek organoleptikus tulajdonságai

9.1.4. A víz kémiai jellemzői

9.1.5. A vizek mikrobiológiai szennyezései

9.1.6. Biológiai vízminősítés

9.1.7. A felszíni vizek minősítése

9.2. Ivóvíz és ivóvíz előállítása

9.2.1. Ivóvízbázisok, vízkészletek

9.2.2. Ivóvíz-előállítási technológiák

9.3. Vízfertőtlenítési technológiák

9.3.1. Forróvizes fertőtlenítés

9.3.2. Fertőtlenítés sugárkezeléssel

9.3.3. Fertőtlenítés katadyn-eljárással

9.3.4. Vízfertőtlenítés klórozással

9.3.5. vízfertőtlenítés ózonos kezeléssel

9.3.6. Vízfertőtlenítés egyéb módszerekkel

9.4. Vízlágyítási módszerek

9.4.1. Csapadékos vízlágyítási eljárások

9.4.2. Vízlágyítás komplexképzéssel

9.4.3. Ioncserés vízlágyítási eljárások

9.4.4. Vízlágyítás membrán-eljárásokkal

9.5. Felhasznált és javasolt irodalom a 8. fejezethez

10. SZENNYVÍZTISZTÍTÁS

10.1. A szennyvizek anyagai és hatásuk

10.1.1. Mikrobiológiai szennyezők

10.2. A vízszennyezés káros hatásai

10.3. A szennyvíztisztítás célja és követelményei

10.4. A vízszennyezés elleni védekezés lehetőségei

10.5. Szennyvíztisztítás

10.5.1. Szennyvizek gyűjtése, csatornázás

10.5.2. Kommunális (városi) szennyvizek tisztítása

10.6. A szennyvíziszapok kezelése

10.6.1. Iszapstabilizálás

10.7. Az ipari szennyvizek tisztítása

10.7.1. A veszélyes ipari szennyvizek kezelésének elvei

10.8. Felhasznált és javasolt irodalom a 10. fejezethez

11. IPARI KÖRNYEZETSZENNYEZÉS, KÖRNYEZETBARÁT TECHNOLÓGIÁK

11.1. Környezetbarát technológiai megoldások

11.1.1. Technológiába integrált megelőző környezetvédelem (Tisztább Termelés = TT)

11.2. Vállalati környezetközpontú irányítási rendszerek (KIR, KMR)

11.2.1. Az ISO 14001 céljai és eszközei

11.2.2. Az EMAS céljai és eszközei

11.2.3. A KIR bevezetésének előnyei

11.3. A „zöld kémia” elvei

11.4. Felhasznált és javasolt irodalom a 11. fejezethez